magyar
english flag

Hogyan állítsd vissza a helyes táplálkozást?

Nyomelemek és egyéb  hasznos alkotóelemek a táplálékban!

   

  Az egészséges táplálkozás visszaállítása az egyén feladata. Először is tudnia kell hol tér el a megfelelő étkezéstől. Amint ezeket a pontokat megtalálta, könnyen helyrehozhatja a hibát. Ehhez szükséges, hogy megértsük, mire van szüksége a szervezetnek, és miért. Ehhez nyújt segítséget az oldal. Ez után az összefoglaló rész után az egészséges táplálkozás már nem okoz gondot.





        Alapok
puzzle
Szénhidrátok
 

  A szénhidrátok a természetben leggyakrabban előforduló szerves molekulák. Kizárólag három elemet (szén, hidrogén, oxigén) tartalmaznak. A szervezetben a legfontosabb energiaszolgáltatók, a bevitt energia 50-70 százaléka származik szénhidrátokból. Részt vesznek az öröklött tulajdonságokat meghatározó dezoxiribonukleinsav (DNS) és a ribonukleinsav (RNS), valamint a nélkülözhetetlen aminosavak, a zsírsavak, valamint a kötőszövet felépítésében, a nyálkahártyák védelmében. Ebből láthatod, hogy igen hasznosak, de nem lehet csak szénhidráttal táplálkozni, mert a szervezet a felesleget zsírként tárolja. A test tartalékait a zsírokból nyeri. A helytelen táplálkozás arra ösztönzi a testet, hogy "raktározzon", így lehet hízni.

  A táplálék nem emészthető szénhidrátjai (keményítő, cellulóz) energiát gyakorlatilag nem szolgáltatnak, de a bélbaktériumok egy részüket lebontják, és ezért kis mértékben hasznosulnak. Ezzel szemben, mint élelmi rostok fontos élettani szerepet töltenek be: elősegítik a bélmozgást, kedvezően befolyásolják számos anyag felszívódását, növelik a telítettségi érzést. Túlságosan nagy mennyiségben azonban hátrányosak: gátolják az ásványi anyagok, nyomelemek felszívódását, fokozott bélgáz képződést eredményeznek.


Mennyi szénhidrátra van szükségünk?

  Az anyagcsere egyensúlyának fenntartásához minimálisan 50 g szénhidrátot kell táplálékunknak tartalmaznia, azonban 1000 kcal (4184 kJ) bevitt energiára számítva 125-150 g kívánatos. Napi 200 g felvételénél már feltöltődnek a szervezet glükogénraktárai. Az agy, amelynek alapvető energiaforrása a glükóz, naponta mintegy 140 g glükózt használ fel. Az anyagcsere- folyamatokban a szénhidrátoknak fehérjekímélő hatásuk van, kielégítő szintű jelenlétükkel bizonyos fehérjemennyiség megtakarítható.

  Amennyiben a glükogénraktárak feltöltöttek, a feleslegben bevitt szénhidrátok a májban zsírokká alakulnak. Túlságosan sok szénhidrát felvételénél a többlet elhízást, a vér trigliceridszintjének emelkedését okozhatja, sőt a máj zsíros elfajulásához vezethet. Azonban az arányosan bevitt szénhidrátok nem tekinthetők kövérséget okozónak. Ugyanis a szénhidrátokat először át kell alakítani zsírrá, ami meglehetősen energiaigényes folyamat. Ennek során a szénhidrát mennyiségének mintegy negyede energiaszolgáltatóként használódik el, tehát ennyiből már nem lehet zsír. A zsírok ellenben  „energiaköltség" nélkül raktározhatók.

puzzle
Zsírok

  A zsiradékok a legkoncentráltabb energiaforrások, melyekre a szervezetnek feltétlenül szüksége van. Az egészséges táplálkozás alapelvei szerint, jó, ha a felvett energiánk 30 %a zsírokból származik. Ez a két megállapítás alapvetö, ha a zsírokról esik szó, azonban azok minőségi felosztása sem közömbös a megfelelő táplálkozás szempontjából.

  A zsírokat a bennük lévő fő alkotórészek, a zsírsavak szerkezete alapján több csoportra oszthatjuk. A telített, az egyszeresen, ill. a többszörösen telítetlen zsírok, a molekuláikban található hidrogén mennyiségben különböznek egymástól, pontosabban ez azt jelenti, hogy a telítetlen zsírokban található a legkevesebb hidrogén. Táplálkozási szempontból a telítetlen zsírok értékesek, azaz főleg a növényi eredetűek. (a telített azt jelenti, hogy további hidrogént nem tud felvenni. (H-C-C-C-H) A telítetlen zsírokban vannak olyan szén atomok, amelyek egy másik szénatomhoz kapcsolódnak kettős kötéssel (H-C=C-C-C-H)., vagy  így H-C=C-C=C-H, ekkor többszörösen telitetlen)

 Ugyanakkor nem árt tudni, hogy egyes termékek (szendvics- margarinok, főzőmargarinok, félkész és kész termékek) ugyan növényi olajokból készülnek, de ezeket az előállítás során hidrogénezik megváltoztatva a természetes zsírsavak eredeti szerkezetét. Ilyenkor azt mondjuk, hogy megváltozik a zsír állapota.

Káros zsírok


    A telített zsírsavakban gazdag zsiradékok elsősorban állati eredetűek (pl.: disznózsír, vaj), és legszembetűnőbb tulajdonságuk, hogy szobahőmérsékleten kemény állagúak. Ezen kívül, úgynevezett rejtett zsírok formájában, a húskészítményekben, valamint a kemény sajtokban is nagy mennyiségben találhatók. A növényi eredet ritkább, de például telített zsírt tartalmaz a pálma- és a kókuszolaj. Ezek azok a zsírok, melyek energiát adnak, de ezen kívül nincs túl sok hasznos szerepük. Túlzott fogyasztásuk nagymértékben megnöveli a kóros szív és érrendszeri megbetegedések kockázatát, ugyanis feleslegként lerakódnak, elzárják az ereket, és növelik a koleszterinszintet. 

Hasznos zsírok


    A zsírok másik, és számunkra sokkal fontosabb csoportja a telítetlenek, melyek közül elkülönítjük azokat, amelyek egyszeresen ill. többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmaznak. A gyümölcsök és zöldségek a telítetlen zsírsavak nagyon gazdag forrásai. Különösen sok van belőlük a nedvdús gyümölcsökben, mint pl. a bogyós termésűekben, az almában, a körtében főleg a héjukban! Az első csoport fő forrása még az olíva- és repceolaj, valamint az olajos magvak. A többszörösen telítetlenek a legtöbb növényi és halolajban, valamint az olajos húsú halak többségében találhatók meg. Külső tulajdonságuk, hogy szobahőmérsékleten folyékony állagúak, a szervezetbe jutva támogatják az idegműködést, hormonokat termelnek, fokozzák a zsíranyagcserét.

puzzle
Fehérjék
    A fehérjék  lineáris polimerből(egymás után kapcsolódó azonos molekulák Lineáris=egyenes, poli=sok) felépülő szerves makromolekulák. (óriás molekulák) Azaz a fehérjék aminosavakból épülnek fel.

  A fehérjék fontos biológiai szerepét jellemzi, hogy minden sejtben lejátszódó folyamatban részt vesznek. Számos fehérje enzimaktivitást mutat, azaz valamilyen biokémiai folyamat katalizátoraként(folyamat szabályozás) segítik elő a sejt életben maradását. Sok fehérje létezik, és ezekből épülnek fel az aminosavak, enzimek, hormonok stb.

  A szervezet fehérjéinek és egyéb nitrogéntartalmú alkotórészeinek felépítéséhez, és ezek újraképzéséhez szükséges aminosavakat a táplálék fehérjéi adják. A fehérjeszükséglet tehát aminosav szükségletet jelent. Az emberi szervezetben 14-16% a fehérje-, és hozzávetőlegesen 0,1% a szabad aminosavtartalom.
A kevés fehérje bevitel felbontja a test egyensúlyát.

puzzle
Nyomelemek
  Születéskor a testsúly 0,1 százalékát teszik ki - ami mindössze 4 g egy négykilós baba esetében. Jelenlétük mégis döntő. Egészségünk és betegségre való hajlamunk függ tőlük...

  A számos pozitívum mellett vigyáznunk kell arra, nehogy a válogatás nélküli tablettaszedés áldozatául essünk, hiszen egyik vagy másik nyomelem túlzásba vitt fogyasztása esetleg negatív hatással lehet egy másik, szintén létfontosságú társának felvételére. Ez elsősorban a koncentrált formában kínált fém nyomelemekre vonatkozik. A közkedvelt kombinált készítmények rendszerint nem adnak okot aggodalomra, általában bátran alkalmazhatók.

A vashiány hosszú távú következményeként vérszegénység  léphet fel.

Ez esetben:
-   a fizikai teljesítőképesség korlátozódik
- a gyermekek nemcsak a növekedésben maradnak vissza, hanem kognitív - gondolkodást érintő - és motorikus - mozgást érintő - fejlődésük is erősen lelassul.

  Ez olyan defektus, ami 12-18 hónapos kor között jelentkezik, és még fokozott vasbevitellel sem fordítható vissza és akadályozható meg teljesen. Az ilyen gyermekek tanulás és emlékezőképesség terén még hat-hét évesen is egyértelműen lemaradnak kortársaiktól.

  Normális esetben a táplálékkal felvett vas elegendő az ideális vasmennyiség megőrzésére, fenntartására. Gyermekeknek és kismamáknak a terhesség idején az esetleges vashiány megelőzése érdekében ajánlott lehet vasat szedni, ám ezt minden esetben orvosi felügyelet mellett! Terápiás céllal a vasat koncentrált formában alkalmazzák, amikor vérveszteség miatt jelentkeznek hiánytünetek, például erőteljes menstruációs vérzés, vagy vérző gyomor- és nyombélfekély esetén.

   A vashiánynál jóval ritkább a rézhiány. Ugyanakkor a halálhoz vezető Menke-szindróma a bizonyíték arra, hogy ez a fém is létfontosságú nyomelem. A betegség tünetei olyan gyermekeknél is jelentkezhetnek, akik a nem megfelelő táplálkozás következtében szenvednek szerzett rézhiányban, s emiatt csontjaik törékennyé válnak, növekedési zavaraik vannak.

  Normális esetben aligha fordul elő, hogy túl sok cinket veszünk magunkhoz, ám meglehetősen gyorsan kialakulhat a hiányállapot, ha a természetes cinkellátást elhanyagoljuk.
Jó tudni! A naponta szükséges cinkmennyiség 15-20 mg, amit "beszerezhetünk" 200 g borjúmájból, 300 g lencséből vagy 120 g búzacsírából. Más hüvelyesek, a teljes kiőrlésű termékek, a tojássárgája és bizonyos sajtféleségek is rendkívül jó cinkforrásnak számítanak.

  A cinkhiány sokféle anyagcsere-folyamatot fékez, például a sebgyógyulást, a vérképzést, az immunfolyamatokat és az inzulintermelést, emellett számos idegi működés is a cinkellátottság függvénye. Viszonylag gyakran jelentkezik cinkhiány az intenzív növekedés korszakában, a terhesség és a szoptatás ideje alatt, hasonlóképpen csökkentett táplálékbevitel - diéta, fogyókúra - és teljesítményorientált sportolás esetén.

    A vassal ellentétben a cinket a szervezet nem képes tárolni, e létfontosságú nyomelem az epén keresztül rendszeresen kiválasztódik, emiatt újra és újra be kell juttatni a szervezetbe.

  A hiánytünetek megszüntetése mellett a cinkkészítményeket egyre gyakrabban használják terápiás céllal akne, herpesz és furunkulus kezelésére, a legújabb tanulmányok alapján pedig a cinktabletták segítenek gyorsabban kilábalni a náthából.

  A nyomelemek szedésével kapcsolatban fokozottan igaz a sokszor hallott figyelmeztetés: a kockázatok és mellékhatások tekintetében kérdezze meg kezelőorvosát vagy gyógyszerészét!, hiszen egyik vagy másik nyomelem túlzásba vitt fogyasztása esetleg negatív hatással lehet egy másik, szintén létfontosságú társának felvételére. És nem árt tudni, hogy nem csak hiány tünetek vannak, hanem a túl sok is bajt okoz.

   A nyomelemek és így egészségünk szempontjából megfelelő étrend: gyümölcsöt, zöldséget, csonthéjas gyümölcsöket, hüvelyeseket, teljes kiőrlésű gabonaféléket, alacsony zsírtartalmú tejtermékeket is tartalmaz. Számtalan nyomelem, ásványi anyag könnyebben szabadul fel, ha párolva, főzve fogyasztjuk a főzelékfélét. Magyarország termőtalaja sajnos szelénben szegény, így a növények keveset tudnak felvenni belőle. Pótlása különösen fontos a dohányosok és a férfiak számára, mert az ondóval együtt kiürül a szervezetből. A vegyes virágméz jobb az akácnál, hiszen jóval több összetevőt, nyomelemet tartalmaz, ám nálunk kelendőbb az akácméz. Ásványvizek is tartalmazzák a nélkülözhetetlen nyomelemeket.

A kalcium (Ca) kölcsönhatásai

  A Ca felszívódását segíti a tejcukor (a tejben együtt vannak), a gyümölcscukor, a savas közeg, a D-vitamin. Rontják a felszívódás esélyét a növényi rostok (cellulóz), a fitátok (gabonakorpa), az oxalátok (nagylevelű zöldségek: sóska, spenót). A zsírsavak a Ca-mal szappant képeznek, és így mindkettő felszívódása lehetetlen. A feleslegben levő foszfor (hús) is rontja a Ca hasznosulását (a csontok szilárdsága érdekében a Kalcium/foszfor arány 2:1 kell legyen.) A nagy mennyiségben bevitt C-vitamin (1500 mg felett) kalciumot mos ki a szervezetből (oxálsav és húgysav-kő képződést okozhatja). A kalciumot leghelyesebb természetes élelmiszerek formájában biztosítani (tejtermékek). A Ca-tartalmú kiegészítő készítményeket az étkezéssel ne egy időben vegyük be. Az oxálsav okozza a vesében a vesekövet.

A magnézium (Mg) kölcsönhatásai

  A Mg antioxidáns szerepe ismert, az E-vitaminnal szinergizmusban hat, együtt adva különösen előnyös. A Mg a legtöbb nyomelem hasznosulását segíti. A nagyobb foszfátbevitel csökkentheti a Mg hasznosulását, a B-vitaminok viszont segítik felszívódását. A calciumot magnéziummal együtt ajánlatos szedni, hiszen támogatják egymás felszívódását. A kálcium pótlásának legjobb módja  a Kal-Mag (kálcium-magnézium ) ital.

A vas (Fe) kölcsönhatásai

  A vas felszívódását segíti az aszkorbinsav (C-vitamin), a cukrok és az aminosavak. Zavarja a vas felszívódását a tea, a kávé , a gabonakorpa , a tejfehérjék és szójafehérjék, a kalciumvegyületek. Viszont kiválóan hasznosul a hústartalmú élelmiszerekből. Ezért a vas érdekében érdemes a tejet lisztneműekkel, a gabonaféléket pedig hússal fogyasztani. A nagy mennyiségű aszkorbinsav (C-vitamin)  rontja a réz státuszt, és a sérült vas-anyagcsere vérszegénységet okozhat. A huzamosabb ideig szedett vas és folsav cinkhiányt okozhat. (Terheseknél erre figyelni kell.) A túl sok cink szelénhiánnyal is járhat. A szelén a jód hasznosulásához szükséges. A szelén ellátottság szoros kapcsolatban van a tocopherol (E-vitamin) bevitellel. Az E-vitamin fokozza az A-vitamin felszívódását, és védi a szervezetet a túladagolás veszélyétől. 

   Az említett sokrétű összefüggés miatt a bevitt ásványi anyagok csak megfelelő forrásból beszerzett és vitaminokkal együtt fogyasztva ajánlott.  Ezért ajánlott a jól összeállított vitamin és nyomelem csomagokat szedni, nem pedig az egy-egy anyagot tartalmazó tablettát.

puzzle
Vitaminok

  Vitaminoknak nevezzük azokat a kis molekulájú szerves anyagokat, amelyekre szervezetünk egészséges anyagcseréjéhez és szaporodó-képességéhez feltétlenül szüksége van. A D-vitamin kivételével ezeket a szervezet maga nem tudja előállítani, táplálék útján jutnak be a szervezetbe.

  Egyes vitaminok, különösen a zsírban oldódó vitaminok, túladagolása ugyanúgy kárt okoz, mint a vitamin hiány. Például az A vitamin túladagolás hajhullást, bőrszárazságot, a száj kisebesedését, étvágytalanságot, hányást okoz, sőt súlyosabb esetben pszichés zavarokat, májkárosodást okozhat. Ha a vitaminok egymáshoz viszonyított arányát betartjuk, akkor nem lehet gond, és nem lehet túladagolni.

  Egyes vitaminok hatásukat antioxidáns működésük révén fejtik ki. Az antioxidánsok feladata, hogy védelmet nyújtsanak az oxidációs folyamatok káros hatása ellen. A szervezetben zajló oxidációs folyamatok során nagy reakcióképességű molekulák szabadulnak fel, ezek károsíthatják a DNS-t, fehérjéket, szénhidrátokat és  ezáltal a mai feltételezések szerint rákot, valamint szív- és érrendszeri megbetegedéseket okozhatnak.

  A-vitaminban (retinol) gazdag a halak májolaja, de sok A-vitamin van a vajban, a tojássárgájában, a tejszínben. Hiánya látászavart, bőrelváltozást okoz. Az A- vitamin készítmények vénykötelesek.

    A D-vitamin nem önálló vitamin, hanem egy bonyolult hormonrendszer része, melynek kialakulása a bőrben kezdődik. A D-vitamin szabályozza a vér kalcium és foszfor szintjét, emellett a csontok növekedésében is fontos szerepe van.  D3-vitamin tartalmú a tej, a tejszín, a csukamájolaj. A D2 (ergocalciferol) gombákban, élesztőkben képződik.

  Az E-vitamin a legfontosabb zsírban oldódó antioxidáns, az E-vitamint a C-vitamin regenerálja, amely maga is hatékony antioxidáns. A szervezetben megőrzi a sejthártya épségét, ez a hatása a szelénéhez hasonló, s ezáltal talán az öregedési folyamatokban is szerepe lehet.  Túladagolása hasmenést, hányást, puffadást okoz.

  A B1-vitamin (tiamin) a gabona magvak héjában, élesztőben, mogyoróban található, hiánya idegszöveti és szívműködési zavart okozhat. Sok esetben - mivel az agy használja - rémálmokat okozhat, ha kevés van a szervezetünkben. Túlzott szellemi munkánál is javasolt a szedése.

  B2-vitamin (riboflavin) hiánya szájnyálkahártya-elváltozásokat okozhat. Megtalálható gabona magvakban, zöldségfélékben, sajtban, tojásban, élesztőben. A vastagbél baktériumai is termelnek riboflavint. Izolált hiánya ritkán alakul ki.

    A B3 vitamin (nikotinsav), (a szervezetben hatékony formája a nikotinsav-amid) a sejt energianyerő folyamatainak lényeges közreműködője. Rendelkezik értágító, gyomorbél traktust károsító mellékhatással is. Ezért érszűkület kezelésére is alkalmazták. Megtalálható húsfélékben, zöldségben bőven. Hiánya a pellagra nevű betegség.

    A B5-vitamin (pantoténsav) vegyes táplálkozás esetén elegendő mennyiségben jut a szervezetbe. Erre utal neve is, ami a görög pantothenszóból ered, ami azt jelenti, hogy mindenhonnan. Hiánya okozta betegség nem ismert. Az acetilkolin-szintézisben játszott szerepe műtét utáni állapotban a bélműködés serkentését eredményezheti. Miután a pantoténsav szintén az energianyerő folyamatok része, az anyagcsere számos fázisában fontos szerepet játszik. Használjuk különféle gyógyszerformákban, bőr- és hajkezelésre, égés és felfekvés kezelésére is.

  A B6-vitamin (piridoxin) hiánya bőrtüneteket, nyelv- és szájnyálkahártya-gyulladást, ideggyulladást, a görcsküszöb csökkenését, esetleg vérszegénység kialakulását eredményezheti. Hiányállapot esetén általában nem csak a B6-, hanem az összes B-vitamin hiánnyal együtt jelentkezik, krónikus alkoholisták 30 %-ában biztosan kimutatható a hiánya. Megtalálható húsfélékben, májban, szójababban, gabonafélékben, zöldségfélékben. A főzés jelentősen csökkenti a B6-vitamintartalmat. Egyesek hányáscsillapításra is használják, de ilyen irányú hatékonysága nem egyértelmű. Túladagolása esetén érzészavar léphet fel.

  A B7-vitamin (biotin) bőségesen megtalálható a húsban, a tojássárgájában; hiányállapot csak speciális esetekben jöhet létre, pl. mesterséges táplálás esetén. Ennek tünetei bőrgyulladás, kopaszodás, mivel a szénhidrát- és zsíranyagcsere katalizátora.

  A B12 vitamin a táplálékkal kerül a szervezetbe, minden állati eredetű étel tartalmazza. A vérképzés egyik lépcsőjének fontos szereplője, hiánya vészes vérszegénységet okoz. A betegség akkor alakul ki, ha a B12 vitamin nem szívódik fel a gyomorból. Ennek oka egy fehérje, az ún. intrinsic faktor hiánya, mely legtöbbször a gyomor autoimmun eredetű gyulladásának következménye. A vényköteles B12 injekció adásával rendezhető a vérkép.

  Kolin, inozitol: a B-vitamincsalád tagjának tartották régebben, de ez ma nem egyértelmű. Csak kolin- vagy inozitolhiányra visszavezethető tünetcsoportot kimutatni nem sikerült. A kolin a táplálékban főleg lecitin formájában található (tojássárgája, állati és növényi zsírok), az inozitol főleg gyümölcsökben és gabonafélékben található. Vitaminkombinációk részei, májvédő anyagnak tartják, de ez is további vizsgálatok tárgya.

  A C-vitamin főleg a szervezet sejt közötti folyadékában fejti ki hatását. Számos szabad gyököt köt meg hatékonyan. A C-vitamin az emberi spermium DNS-ét is védelmezi. A béta-karotin szintén hatásos antioxidáns, jelenleg folynak kísérletek rákmegelőző hatásának igazolására. Hiánya a skorbutnak nevezett betegséget okozza, amelyet fogínyvérzés, bőr alatti apró bevérzések, kóros csont- és fogképződés jellemez, lassul a sebgyógyulás, az ízületek megduzzadhatnak, az izmok fájdalmassá válnak, vérszegénység alakul ki. A skorbutos beteg mindezek után könnyen válik bármely fertőzés áldozatává.

  A C-vitamin gyümölcsökben, zöld növényekben található, főzéskor és lúgok hatására elbomlik. A téli és a tavaszi hónapokban kevés a táplálék aszkorbinsav-tartalma és valószínűleg ezért csökken ilyenkor a szervezet ellenálló képessége. A feleslegesen bevitt mennyiség a vizelettel távozik. Valódi skorbut-betegség fennállása esetén szükséges napi 1000 mg-os dózis.. C-vitamin-túladagolás a megnőtt oxalát-ürítés miatt vesekőképződést okozhat, továbbá gyomor- bél irritációt, hasmenést idézhet elő.
Az oxalátok között a Calcium-oxalát a szervezet különböző helyeiről szedi ki a calciumot. (Csontok, fogak) A c-vitamint önmagában ezért nem jó szedni. Javasolt a vitamin csomag, amely kalciumot is tartalmaz, vagy a csomag mellé Calcium-magnézium tablettát, vagy port szedni. A legjobb azokat a vitamin csomagokat szedni, amelyek a vitaminok egymáshoz viszonyított arányban tartalmaznak mindent. Ezeket igen nagy dózisban is lehet szedni, és semmilyen problémát nem okoznak.

vissza a lap tetejére

puzzle
További tudnivalók


   A legtöbb vitamin a táplálékkal jut a szervezetbe, mindössze három vitamint: a D-, a K-vitamint és a B vitaminok közül a biotint képes az ember más forrásból előállítani. A vitaminok nem energiaforrások mint a szénhidrátok, zsírok és fehérjék, de nélkülözhetetlenek a szervezet anyagcsere folyamataiban, a sejtek osztódásában, a szövetek regenerációjában, a vérképzésben és egyéb életfontosságú folyamatokban résztvevő enzimek számára.

  A zsírban oldódó és az oxidációt gátló E-vitaminból – vegyes táplálkozáskor – nem szenved hiányt a szervezet, ellenben zsírfelszívódási zavar esetén ez a vitamin a kelleténél kisebb adagban hasznosul a testben, s ennek nemcsak a szaporodási rendszer, hanem az idegrendszer is kárát látja.

puzzle
Összefoglaló

   A fenti leírások alapján látjuk, hogy mire van szüksége a testnek, és mit kell tartalmaznia az élelmiszereknek. Ahhoz, hogy ne legyen bonyolult kiválasztani a megfelelő élelmiszereket, arra van szükség, hogy egy-egy terméket alaposan vizsgáljunk meg a vásárlásnál. Ezután  már ezt a márkát vásároljuk, és így tovább. Végül kialakul, hogy milyen alapanyagokat használunk otthon. Az ételek elkészítésénél pedig figyeljünk, hogy a szénhidrátokból, és fehérjékből mindig tartsuk be az arányokat. Az összetett vitaminokat (olyan készítmény, amelyben minden vitamin megtalálható) kiegészítésként szedhetjük. Ezek között vannak kiválóak, amelyek egy napi adagot tartalmaznak. És végűl, ha sok friss gyümölcsöt és zöldséget is fogyasztunk, akkor a nyomelemekre nem lesz gondunk..




Ugrás a cikkhez
Szénhidrátok
Zsírok
Fehérje
Nyomelemek
Vitaminok


Egészség oldalak
Fogyókúra alapjait
Testtömeg index kalkulátor (BMI)
Lúgosítás szabályai
Tiszta víz
Kal-Mag ital
Egészséges életmód

Hasznos oldalak
Tudtad-e?
A gombák világa - online határozóval
Táblázat center
Filmek leírásai
Internetes pénzkeresés
Csináld magad! - lakásfelújítás
 Ajánld az oldalt!




Bartha László
E-mail: center@b74.hu
Website templatesBusiness directory UKYellow pages USWebsite design companyWeb design directoryWeb design directory AustraliaWeb design directory CanadaFree cooking web templates